Képzelt barát(ok).
Ilyet csak a tv-ben láttam, élőben még sosem. Nyilván ha az ember gyereke nagyon magányos, akkor találhat ki magának képzelt barátokat, ha meg már van, akinek erről beszélhetne, akkor már nem magányos, és elmúlnak a képzelt barátai, és nincsmiről beszélni (kivéve a szülőket és a pszichológust, de egyik sem vagyok, még... ;). Így aztán a filmekben látottakat veszem alapul.
A villamoson villant észbe bele ma reggel (inkább délelőtt:), hogy a sorozatok lehetnek korunk passzív verziója ugyanerre a problémára. Nagy tételben történő letöltés -» függés esetén, persze. Az, hogy valaki 1-2 sorozatot követ a tv-ben hétről hétre, az nem tartozik ide.
Ha az ember a gondolatai elől való menekülésként néz ugye sorozatot pölö, mondjuk napi sok (x>=4) részt tekintve.
Megismersz egy másik - érdekesebb, problémásabb, vagy nem problémásabb, de minden esetre jobban tetsző - világot, új embereket, és nyomon követed mindennapjaikat. Passzív, mert gondolkodnod sem kell, kész világ, kész emberek, kész történések. Csak végig kell élned.
Ha a nézés befejeztével továbbgondolod, mi történhet velük még, az lenne az aktív, ugye? Na az már durva....
Ilyet csak a tv-ben láttam, élőben még sosem. Nyilván ha az ember gyereke nagyon magányos, akkor találhat ki magának képzelt barátokat, ha meg már van, akinek erről beszélhetne, akkor már nem magányos, és elmúlnak a képzelt barátai, és nincsmiről beszélni (kivéve a szülőket és a pszichológust, de egyik sem vagyok, még... ;). Így aztán a filmekben látottakat veszem alapul.
A villamoson villant észbe bele ma reggel (inkább délelőtt:), hogy a sorozatok lehetnek korunk passzív verziója ugyanerre a problémára. Nagy tételben történő letöltés -» függés esetén, persze. Az, hogy valaki 1-2 sorozatot követ a tv-ben hétről hétre, az nem tartozik ide.
Ha az ember a gondolatai elől való menekülésként néz ugye sorozatot pölö, mondjuk napi sok (x>=4) részt tekintve.
Megismersz egy másik - érdekesebb, problémásabb, vagy nem problémásabb, de minden esetre jobban tetsző - világot, új embereket, és nyomon követed mindennapjaikat. Passzív, mert gondolkodnod sem kell, kész világ, kész emberek, kész történések. Csak végig kell élned.
Ha a nézés befejeztével továbbgondolod, mi történhet velük még, az lenne az aktív, ugye? Na az már durva....